Gyermekkor

 

 

Bennem nincs semmi önmagamból,

egy nagy, fekete lyuk beszívta

minden emlékem

nullától tízig

és nem ereszti.

Láthatatlan tintával írták létem vásznát,

vagy megpörkölődött a fecni

nullától tízig.

Az is lehet,

hogy kiradírozták belőlem

mint árkus papírról kriksz-krakszot

minden emlékem

nullától tízig.

Csak annyi maradt,

lőnek, a sarkon tolonganak,

mi szaladunk lélekszakadva.

A másik, hogy az újságpapírt

fűztük fonállal füzetekké,

s a betűmezőt felszántotta

piros-kék, vastag postairón,

első osztályban.

És senki sincs már, aki elmondja,

milyen voltam, mi történt velem

ezen kívül

nullától tízig.

 

Hozzászólások

hzsike képe

Megrázó történet, drága Irénkém, annál is inkább, mivel korábban már sok mindent elmeséltél nekünk a nehéz gyermekkorodról. 

Ölellek:Zsike :)

Haász Irén képe

Drága Zsike, nem volt az olyan nehéz, csak nem túl könnyű...:)))

Köszönöm szépen. 

Tulajdonképpen a vers vége a fontosabb nekem. Az, hogy, mivel idős emberek neveltek fel, már nincs, aki kitöltse az emlékezet hézagait...De nem kellenek ehhez idős szülők. Fájó dolog, ha elmennek azok, akik tudják, milyen voltál valamikor...

Mysty Kata képe

 Tökéletes élmény egy tökéletlen sorsról! Nagyszerű versben!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Haász Irén képe

Nagyon köszönöm, drága Kata!

Balla Zsuzsanna képe

Nehéz még írásban is megszólalni a versed után. Nem is kell, csak olvasni és sejteni.

Haász Irén képe

Köszönöm szépen, kedves Aysa!

Bieber Mária képe

Fájdalmasan gyönyörű.

Megérintett nagyon.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Haász Irén képe

Kedves Mária, köszönöm szépen. Szívesen olvasnék már Tőled valamit...

Schvalm Rózsa képe

Kedves Irénke! Szívet érintő, nagyon sztép vers, gratulálk! Rózsa

Haász Irén képe

Köszönöm szépen, kedves Rózsa!

hubart képe

Teljesen beleéltem magam, és ilyenkor döbbenek rá arra, hogy nekem bizony boldog gyerekkorom volt, és ezért hálás lehetek a sorsnak. . Remekül kezeled a kötetlen formát! 

Haász Irén képe

Nagyon köszönöm véleményed, kedves Feri!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Keserű tapasztalatok, emlékek jutottak neked, de a sors adományaként ki tudod írni magadból, és tudom nem elég egy egész élet se rá, szépen megfogalmaztad...

Erzsike