Ha eljönnél

 

 

Hogyha eljönnél, kopognod se kéne,

hiúságod csorbát ne szenvedjen.

Sütire, kávéra is szert tettem

az eltelt évek emlékezetére.

 

Ne félj, haragnak nem fészke az arcom.

az évek mosták árulásod el,

én már semmit se hánytorgatok fel,

hisz kettőnk dolga nekem is kudarcom.

 

Sokkal tartozol. Mosolyoghatsz, látod,

ne gyűlölj, mint kölcsönzőt az adós.

A szerelemnek egyszer vége lett.

 

S ha végül itt hagysz, tán még megtalálod

kint a fogason törődött, fapados,

önváddá satnyult emberségedet.

 

Hozzászólások

hzsike képe

Húha!!!  Remeklés! :)

Balla Zsuzsanna képe

Kedves Irénke!
Zseniális a versed, lélekbemarkoló és bölcs!

Szeretettel gratulálok!

Sztancsik Éva képe

Szerintem igen jó. Elismerésem. :) Szeretettel olvastalak. Éva

Bieber Mária képe

Mély, őszinte, eredeti megközelítésben megírt, nagyon jó vers. Gratulálok, kedves Irénke!

 

Bieber Mária

(Hespera)

hubart képe

Nagyon szép szonett! Gratulálok!

Haász Irén képe

Mindenkinek köszönöm, hogy tollat ragadott, és örülök, ha tetszett.

Csilla képe

Gratulálok, kedves Irén, szerintem is ütős lett, főleg a vége.

Haász Irén képe

Köszönöm szépen.