Hangod

 

"Gyere.

Mondani akarok valamit..."

 

"Porból lettünk, porrá leszünk.”

Mint a föld.

Megérint és megérintem:

Él.

 

Visszagurulnak rögök:

Te hívtál, én új utakra folytam...

de emlékeimbe csobban temetésed.

Sárrá lett bennem az élet akkor.

Tenger könnyeidből,

verejték cseppjeibe rejtve,

sót örököltem.

 

Az életet és ízét is adtad.

 

Még mindig vigyázol,

bár' rég nem érzem ölelésed.

Lásd: megidézlek,

feszüljön fölém

anyagod.

Hozzászólások

Mysty Kata képe

  Szép a vers , van lelke!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

M. Karácsonyi Bea képe

Érdekes vers, csak többszöri elolvasásra értettem meg miről szól.Szépen írsz a fájdalmadról.

Kedves Drusza, tetszett ez a kicsit elvont versed!

hzsike képe

Igen! Érdemes volt "előhalászni" ezt a verset is! Tetszett!

Üdv:Zsike :)