Hihetném
Beküldte Sztancsik Éva - 2015, június 13 - 20:47
Hihetném azt, most kezdődik minden,
én vagyok a Virág és magjaim hintem...
szóródom széllel, gyermek-kéz tépdel -
mindenütt kihajtok, Gazdám takar Téllel.
Nem ad fenn a Menny Föld-tűrőt, jobbat;
talajt kapott lelkem még szépet is lophat.
Harsány vészjelem színnel, beszéddel...
közli az aggasztót, mit korcs éhhel észlel.
Hihetném azt, most kezdődik minden,
Virágoddá tettél, növekszem egy szirten...
köröttem csökött, névtelen ország -
amit hittem volna...őszen pergő rozsdák.
(2015. május végén)
Hozzászólások
Mysty Kata
2015, június 14 - 18:15
Permalink
Közhelynek tűnő mégis
Közhelynek tűnő mégis sokatmondó a visszatérő "Hihettem volna..." Többesen is nagyon helytálló lenne.A csökött szót bizony megnéztem...Köszönöm, hogy tanulhattam.
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Sztancsik Éva
2015, június 16 - 18:45
Permalink
Kedves Kata! Örülök, hogy
Kedves Kata!
Örülök, hogy jöttél és annak is, hogy érdemben szóltál. :) A "Hihettem volna..." nekem kicsit olyan, mintha már elmúltam volna és úgy tekintenék vissza. Tehát a jövőből, netán a túlvilágról néznék a most-ra. :) Ám megfontolom mindig a javaslatokat, észrevételeket...így teszek a Tiéddel is, köszönöm szépen. (Jólesik, ha adhattam valamit az említett kifejezéssel. Nem gondoltam, hogy kevésbé közismert.) Szeretettel. Éva
Haász Irén
2015, június 15 - 09:15
Permalink
Megkapó vers, szépet írtál,
Megkapó vers, szépet írtál, Éva! Gratulálok.
Sztancsik Éva
2015, június 16 - 18:46
Permalink
Örömmel láttalak, kedves
Örömmel láttalak, kedves Irén, hálásan köszönöm szavaidat. Szeretettel. :) Éva