István király

 
Sámándob, messze zengjen hangod, 
szóljon Vajkért, ki Istvánná vált, 
ki úgy hajolt, hogy emelkedjen, 
s magával húzta kis országát.
*
A filozófus gondolkodót 
tisztel benne és tartja sokra, 
ki szertehúzó nemzetségek 
törzsi hordáit egybefogta.
 
A katona mint sokat próbált 
stratégára néz fel Istvánra, 
ki haddal, nássszal, szövetséggel 
készült, ahogy a sors kívánta.
 
A jogász kiegészít, csavar, 
szavakon lovagolva harcol. 
István két törvénykönyvet adott, 
s nem dolgozott hozott anyagból.
 
A pap – legyen bár pátriárka 
vagy pápa – mint egyetlen szentet 
ismeri el, ki az apjával 
krisztusi államot teremtett. 
 
A tanár intelmeit bújja – 
ezeket fia, Imre kapta. 
Okulására mondta tollba, 
s egy nemzet nevelődött rajta.
 
És mi, akik mind itt születtünk, 
hazánk ez, folyónk, drága földünk, 
gondoskodó apának látjuk, 
kit mindnyájan szívünkben őrzünk.
*
Szólj hát sámándob, emlékezzünk 
Vajkra, ki kész volt harcba menni 
egy új istenért, új jövőért, 
mert tudta, Istvánná kell lenni.
 
2023.

Hozzászólások

hubart képe

Méltó verset írtál államalapító királyunk emlékére! Köszönjük!

Csilla képe

Tartalmas, jó vers, igazán ünnepi!

 

lnpeters képe

Jaj de jó, hogy olvashatom! A Rád jellemző tűpontos lírai-gondolati szerkesztés, Irénke! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Gratulálok remek, múltidéző versedhez!

Haász Irén képe

Nagyon örülök a hsz-eknek, köszönöm.

A verssel egy tartozást róttam le tulajdonképpen, illetve fél-ígéretet, mert tavaly kértek tőlem verset a városi ünnepségre, de nem volt ilyen témájú. Most felhívtak újra, és megígértem. Egy este írtam meg, egy-két óra alatt - amikor elkészül a városi ünnepségről szóló videó, felteszem majd. Sámándobbal, közbülső dobszólókkal beszéltük meg az előadását. Remélem, úgy lesz...

Vaskó Ági képe

"Szólj hát sámándob, emlékezzünk 

Vajkra, ki kész volt harcba menni 
egy új istenért, új jövőért, 
mert tudta, Istvánná kell lenni."
 
Az ünnephez méltó ez a vers Irénke!
Szeretettel gratulálok!

Vaskó Ági

Haász Irén képe

Nagyon köszönöm, Ági. Szavalhatónak kellett lennie, kicsit könnyednek...