Jótékony éj

Jótékony éj, tussal rajzoló,

gondot hozó, s messze hajszoló,

ki megváltoztathatsz dolgokat,

súlytalanná tehetsz fontosat,

mi van e házban, kik laknak itt

magukba zárva kis titkaik,

ahogy látatlan-hangtalanul

markában tartja őket az Úr?

Osztott-e nékik húst eleget,

tarka gyümölcsöt, szívmeleget,

jó nevetéseket, víg parolát,

szurtos utódokat, szép babonát?

Vagy csak a „nincsen” jajszava szól

fűtetlen kályha roncsa alól,

s eres kezekből veszett erőt

hiányolnak bús elheverők,

kik szavaikban is egymást verik,

ölnek, ölelnek és eltemetik

mindazt, mi felemel, s nem megaláz?

Titkait rejti az éjben e ház.