Kassák-hommage

Kezek, lábak, karok, s egy fej csak...

Mint Síva vagy szarvasbogár,

(vagy pók is lehet)

száll a szélben

hegedűje már nincs kezében,

bár a nyikorgást hallani...

a házon átemelte valami

nagy szélvihar, vele szamovár,

vaskályha csöve súg feléje

bátorító szókat, Chagall

kalapja tán, mi megelőzi,

és változó a szélirány.

Füstöl, füstöl a Kassák-vonat,

gőzölög rajta szamovár, elgőzölög,

akár az élet.

Fekete tea gőzén füstölt

hering a tálon... Minden mindennel összefügg.

Fejünk felett, lábunk alatt

bújnak meg a konok szavak,

és elkísérnek sínek nélkül.

A kollázs Streit Gábor alkotása