Két ablak
Szobámmal határos két világ,
demarkál, hasít a kanapén szét,
vöröslő véres csíkkal kivág,
s osztja el életem két szeletét.
Múlt és jövő találkozik itt,
Két ablak világlik két szem módra,
a bátor mindkét szemmel tekint
holnap a tegnapra virradóra.
Sokan moziznak a jobb felen,
múltnak szörnyei horrorként érik,
nem volt elég jó az intelem,
hogy jönnek akkor is, ha nem kérik.
Sírás, jajszó és sanyargatás,
űzi őket a vonalon túlra,
mikor a szörnyük túl mélyre ás
a förtelmes, bűzlő, kényes múltba.
A bal ablak üvege tiszta,
bár kivülről borítja lágy opál,
félve néznek a múltra vissza,
mert jövőjük árnyszerű félhomály.
Csorog a csalódott, kénes könny,
múltnak ördöge csak rajtuk röhög,
kétes a jövő és kísért a szörny,
elmennek, de a film tovább pörög.
*
Itt a vége az előadásnak,
magam bátran a vonalra ülök,
múltam ablaka tisztul, s másnap
az élő reménnyel szembesülök.
Két ablak, két fény válik eggyé,
a múlt jövőnek gyógyult kútja lesz,
vérvörös vonal válik szentté,
a bárány-áldozat mindent helyretesz.
Hozzászólások
hubart
2012, szeptember 10 - 14:39
Permalink
Ezt a verset néhányszor még
Ezt a verset néhányszor még el fogom olvasni, annyi minden jutott most eszembe róla. Mindenesetre igen mélyre ástál vele az időben és az emberi lélekben. Nehéz téma, ehhez bátorság és bölcsesség egyaránt szükségeltetik, Neked mindkettő megvan hozzá. Tetszik a befejezés, hitünk szerint a bárány-áldozat valóban mindent helyretesz.
Toma
2012, szeptember 10 - 21:06
Permalink
Olvasd, olvasd, vannak benne
Olvasd, olvasd, vannak benne rétegek :) köszönöm a véleményed (és a benne rejlő) bátorítást is.
M. Karácsonyi Bea
2012, szeptember 10 - 15:12
Permalink
Ebben a versben annyi minden
Ebben a versben annyi minden van, hogy minden egyes strófát külön érdemes elolvasni és gondolkodni a tartalmán.Jó értelemben.Olyan misztikus látomás és párhuzam, ami az ellentétekre épül, és nagyon mély lélek vers.
Remek!!!
Toma
2012, szeptember 10 - 21:04
Permalink
Köszönöm, Sea, örülök, hogy
Köszönöm, Sea, örülök, hogy látod a rétegeit. Kimondtál egy igazságot: valóban két ablakról született furcsa látomás ihlette a verset.
Mysty Kata
2012, szeptember 10 - 18:07
Permalink
Nagyszerű versedhez őszintén
Nagyszerű versedhez őszintén gratulálok!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Toma
2012, szeptember 10 - 21:03
Permalink
Köszönöm Kata!
Köszönöm Kata!
Toma
2012, szeptember 10 - 21:02
Permalink
Az az ember, aki ebben az
Az az ember, aki ebben az áldozatban nem hisz, annak nyilvánvalóan mást mond ez a vers. Az én eddigi tapasztalatom viszont megerősití azt, amit a vers kimond. Nyílván ehhez lépni kell, hogy az ember ezt az áldozatot elfogadja, mert ha maga úgy dönt, hogy nem hiszi, akkor esélyt sem ad rá, hogy ez a megváltó áldozat megmutatkozzon. Azt hiszem, hogy félreértetted a "mindent" szót, nem a világon mindent (egyelőre), hanem az áldozatot elfogadó ember életében mindent... Tudnék mesélni róla órákat.
Toma
2012, szeptember 10 - 21:09
Permalink
Ez egy egyszemélyes áldozat,
Ez egy egyszemélyes áldozat, csak személyre szoló. Nincs kapcsolatba avval, hogy ki mit tesz és milyen áldozatot hoz azért, hogy rendbe jöjjenek bizonyos dolgok. A Bárány-áldozat ingyenes, mindenkinek jár (aki elfogadja), nem teljesítményfuggő. Tulajdonképpen ez a nagyszerűsége és egyszerűsége.
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2012, szeptember 11 - 16:27
Permalink
Remek gondolatiság, egy remek
Remek gondolatiság, egy remek versben.
A "demarkált" nekem kilóg, jó az elválaszt-ra is...
Toma
2012, szeptember 17 - 17:51
Permalink
Lehet, hogy igazad van,
Lehet, hogy igazad van, köszönöm Ágota. Akartam oda valami "markánsat", sőt azt hiszem, hogy ez a szó volt meg leeglőször a versben... érdekes... :)