Jelenlegi hely

Megsemmisültem előtted

Beküldte Toma - 2013, február 1 - 16:17

Megsemmisültem előtted.
Nem voltál a Himalája,
hol a lábam lesz erőtlen.
Nem voltál ember munkája,
nagyváros, mely felhőt járja...

Sem a végtelen óceán,
tajtékos vízén a szél sem,
sem benne milliárd parány.
Sem az őt járó békétlen
hajóhadak, széllökésben...

Nem a nap mely fényességgel
minduntalan körforgásban
melegít fel lelket reggel.
Sem sarki fény, színe száz van,
sem a fényes csillagtenger,
nem a Hold mely benne felkel...

Asztalon hevertél nékem:
kenyér es bor emlékében...

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea

2013, február 1 - 17:07

Permalink

Csodálatos-szép.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Mysty Kata

2013, február 1 - 19:33

Permalink

Érdekes

Érdekes megközelítés....Szeretettel olvastalak!

Kata

"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

seni

2013, február 1 - 19:45

Permalink

Versed és hited elismerésre

Versed és hited elismerésre méltó. Gratulálok!

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

lnpeters

2013, február 1 - 21:07

Permalink

Remek vers! Szeretettel

Remek vers! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Toma

2013, február 1 - 22:54

Permalink

Köszönöm mindannyiótoknak.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)

2013, február 2 - 19:45

Permalink

Csak Te tudhatod , hogy

Csak Te tudhatod , hogy ennek a tiszteletre, és " irigylésre méltó" hitnek, meddig terjednek a határai, mennyi az a penitencia, amit valóban elvár az Úr, és nem magunktól adunk.

Szép, mint mondottam " tiszteletre, és irigylésre méltó" sorok.

Ölellek

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Toma

2013, február 2 - 19:57

Permalink

A határai pont a hitnek nincsenek. "Valóban" szó is bizonytaan ebben a vonatkozásban. Félig nem lehet megélni semmit, ezt sem. A bűntelen áldozata még azt is töprengésre készteti aki nem hisz benne. Legalábbis remélem...

A tiszteletre és irigylésre méltó sem ér semmit ebben az összevetésben, idézőjellel vagy idézőjel nélkül, de azért köszönöm.

nyílván vannak rám bízott feledatok, így, enyi év távlatában már tudom és látom őket. Vannak a semmiből előkerülő, rám bízott emberek. Igyekszem véghezvinni velük a lehetetlent is. De ez már egy új vers témája.