Monológ Anyának és Apának

 
 
Még nem vagyok egy napos sem,
itt 'kint' napcirótta, tejfehér a világ.
Szélfútta levelek ujjongva repítik messze,
enyéim könnyűvé csendesült sóhaját.
 
Még nem vagyok egy napos sem,
ott 'bent' másképp borult rám a világ.
Az ismerős bolyhos ringató melegben
lebegtem, akár egy tündérvirág.
 
A gerinc íve, cseppnyi köldök,
aprócska száj, figyelő szemöldök,
az orr még furcsa fintora ,
hol sírásra görbült hüppögés,
hol mosolygósan gömbölyded
holnapnak nevelődő életpalota.
 
Ismerős puha ölelésben őrzött
a dobbanás.
Iránytűm, horgonyom, kikötőm
ringatott, dúdolt, becézett,
lettem bimbóból gyermekké feslő
várakozás. 
Ígéret, remény és öröm.
Forró sóhaj anyának ajkán.
Apa szava: köszönöm,
hogy vagy,hogy vagytok,
és vagyunk.
Mi hárman akár a világ ellen,
saját mesénkben együtt
álmodunk.
 
Bimbóból gyermeketek lettem,
s Ti nem tudjátok, hogy értem ezt.
Megérkeztem, itt vagyok Veletek!
 

Hozzászólások

Csilla képe

:) Ez még kedvesebb és szebb. Jó, hogy feltetted, örömmel olvastam! :)

Balla Zsuzsanna képe

Kedves Csilla! Örülök, hogy tetszett! :) Aznap írtam, amikor született.

 

hzsike képe

Sodort, vitt engem is magával....érezni, hogy szívből írtad, Zsuzsi.

Nagyon tetszett. Én Flórámnak írtam annak idején hasonlóakat. :)

Zsike :)

Balla Zsuzsanna képe

Kedves Zsike!

Igen, szívből! :) Örülök, hogy itt jártál és nem hiába jöttél.

Haász Irén képe

Mi hárman akár a világ ellen,
saját mesénkben együtt
álmodunk.
Nagyon tetszett. Megfogott.
Balla Zsuzsanna képe

De jó! Örülök, hogy így történt!

Gyönyörű.

Balla Zsuzsanna képe

Köszönöm! 

Bieber Mária képe

Nagyon szép.

 

Bieber Mária

(Hespera)