Nem ér el
Beküldte titus56 - 2017, augusztus 3 - 09:58
Nem ér el
Színekre bont az alkonyat,
a fénynek múló hangot ad,
beissza most a képet.
Árnyékként álomig sodor,
szívemre ájult kőszobor
csillag tüzén feléled.
Sötétség csábít játszani,
hol elhal minden fény, ami
szemedből ég szememben.
A csendet, csenddel átfonom,
virágot ültetsz álmomon,
kihűl az éj kezemben,
a hajnal árván itt hagyott,
a nap tüzétől átfagyott
lelkem vacogva térdel,
elrejtem mind, mi még maradt,
visszhangok szélén fennakadt,
imám hozzád nem ér el.
Hozzászólások
Mysty Kata
2017, augusztus 3 - 18:42
Permalink
Csodálattal olvaslak!!Igazi
Csodálattal olvaslak!!Igazi élményt ad!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
titus56
2017, augusztus 4 - 15:48
Permalink
Nagyon köszönöm Kata.
Nagyon köszönöm Kata.
lnpeters
2017, augusztus 12 - 11:52
Permalink
Szép! Nagyon szép!
Szép! Nagyon szép!
Pete László Miklós (L. N. Peters)