Nincs-szonett

Nincs-szonett
 
Hívnálak ha lennél, sétálj velem,
ha sietsz még éppen ideérsz hozzám,
kis kavics a nincs, de bármi legyen,
úgyis fennakad a nagy élet torkán,
 
odáig jut, mi már ismeretlen,
ahogy a csend is csak önmagáig ér,
elenyészik hangokból kiverten,
és kéreget egy még nem volt semmiért,
 
hol körben nincsenek konok falak,
a képzeletből összegyúrt anyag,
elindul önön létezésén túlra,
 
megtanul a vak szemével látni,
hol a repülés csak egy madárnyi,
és kezed melegét újratanulja.

Hozzászólások

Csilla képe

Szép, titusosan lírai. A terzinák fogtak meg igazán.

BÚÉK!:)

 

titus56 képe

Köszönöm Csilla, lemaradtam a BÚÉK-ról de pótlólag kívánok.