Nyárvégi misztérium
Beküldte Judit - 2012, szeptember 8 - 07:08
Nyárvégi misztérium
A szenvedéllyel egykor frigyre lépő,
sugár-hangú nyár
most bíborszín melegbe burkolt,
arany sóhajokkal őrzi őszre vált,
elengedésbe békülő
mosoly-dalát -
elcsendesülve érleli
hulló levélbe préselt
szép emlékeit.
(2010)
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, szeptember 8 - 11:02
Permalink
Szép...
Szép...
Mysty Kata
2012, szeptember 8 - 17:35
Permalink
Művészi ereje kimagasló!
Művészi ereje kimagasló! Gratulálok szeretettel!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Judit
2012, szeptember 10 - 11:55
Permalink
Köszönöm elismerő
Köszönöm elismerő figyelmeteket. :-)
Toma
2012, szeptember 10 - 12:33
Permalink
Remek, csodás hangulat.
Remek, csodás hangulat.
Judit
2012, szeptember 10 - 17:07
Permalink
Köszönöm.
Köszönöm.
hubart
2012, szeptember 10 - 14:31
Permalink
Epigrammai tömörséggel
Epigrammai tömörséggel jeleníted meg a nyár fényeit, ízeit, illatát. Olyan ez a vers, minta magát a nyarat tetted volna el télire a befőttek közé:)
Judit
2012, szeptember 10 - 17:06
Permalink
Valami hasonló szándékom volt
Valami hasonló szándékom volt ezzel a verssel - jól ráéreztél. :-)