Ősrobbanás

Ősrobbanás
(Pete Laci barátomnak)

Tér se volt talán, míg üresen állott…

Ahol egy pontnyi Majdban összepréselt Minden 
álmodott magának világot 
– a létezés határán –,
hol a véghetetlen súlyú Nincsen 
– időtlenségbe zárván 
a várakozásból feszült Erőt – 
lenni vágyott, 
tán ott volt az Isten 
s megalkotta a Létezőt…
a Vant 
… és lett egy pillanat;
az Első, 
amikor a Hiány anyaggá szakadt, 
majd Térré tágult egy villanás alatt, 
hogy betöltse őt 
– szétáradón –
a Semmiből fakadt Mindenség. 

(2009)

Hozzászólások

Judit képe

Ezt már jó régen írtam Lacinak, de úgy gondoltam, hogy itt a helye, ismét és rendületlenül neki ajánlva. :-)


Jó! Sok Minden van benne a Kozmoszbol és Istenbol. De vajon így történt-e? :))


Judit képe

Hinni lehet benne, ha nem tudhatja biztosan az ember. :-)


M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon szép ez a Mindenség!

Judit képe

Köszönöm. :-)


Judit képe

Egy BUMM-ba sűrített, alkotó őserő. 


hubart képe

Ez a bumm nagyot szólt. Sikerült tömören és szemléletesen megfogalmaznod a nehezen elképzelhetőt. 

Judit képe

Köszönöm. 


lnpeters képe

Remek vers, Juditti! Megtiszteltél az ajánlással, hálásan köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Judit képe

Örülök, hogy elfogadtad. 

Véleményedet köszönöm.