Pillantás
Beküldte Sztancsik Éva - 2016, január 2 - 12:42
A Jelened egy pillanat,
s Tegnapoddal... kimarad.
Elkapnád a fordulóban,
hogy kicsikét pihenjen -
ne rohanjon mögéd érni,
álljon veled kettesben.
Időt húzol, nem búcsúzol,
spórolt perc csak mozzanat -
töredék a nagy egészből...
mint olthatná szomjadat?
Szót érteni lehetetlen,
a "momentán" sürgető -
összes órád a küzdőtér,
meccs állása: tűrhető.
Azért mégis hátráltatnád,
hisz a Most az zsongító -
örök nyárban édelegve...
toll sem volna oly síró.
Voltba-látó pikírt szemek
háttal néznek maguknak -
megcsonkított pilláikkal...
Jövőt lesve fakulnak.
A Jelened egy pillanat,
s Tegnapoddal... kimarad.
(2016. január)
Hozzászólások
hubart
2016, január 3 - 10:59
Permalink
Bizony, jó lenne az időt néha
Bizony, jó lenne az időt néha megállítani, vagy legalább lassítani, de tapasztalatból tudjuk, hogy ez lehetetlen.
Boldog új évet kívánok, kedves Éva!
Sztancsik Éva
2016, január 3 - 20:36
Permalink
Köszönöm látogatásodat, Feri.
Köszönöm látogatásodat, Feri. Viszont kívánok minden jót! :) Éva