Robert Frost: Megállva erdőnél egy havas esten
Beküldte Haász Irén - 2016, október 31 - 14:55
Tudom, kié ez a határ.
Bár háza a faluban áll;
nem látja, mint nézem hosszan
hogy erdejét hó lepi már.
Kis lovam megrőkönyödött
miért nézünk puszta rögöt
az év legsötétebb estjén
fagyott tó és erdő között.
Hám harangját rázva, kérdve
néz rám, vajon mi a vétke.
Nincs más hang, csak a könnyű szél
s molyhos pelyhek örvénylése.
Szép erdő, sötéten ásít.
De ígéret el nem vásik,
Sok mérföld vár még alvásig,
Sok mérföld vár még alvásig.