Szívügyek, s egyebek

 
Az Érzés szoknyájának korcán a múltidő,
(mint felhevült vasaló) kéjesen átnyomul -
a sűrűbb gyűrődésnél bronzos fohász tolul,
s ásítva les zsebéből két lyukas nyúlcipő.
 
Eme sikkes küllemhez sürgősen párt választ,
így nem figyel rendesen a csúf hozományra -
pedig többen fecsegik: bizony monodráma
lesz végül ebből, a férj nagy elvárást támaszt.
 
.....
 
Mezítláb fut tovább, a csenden csattan talpa;
satnya karja Hold mögé szellőtollal üzen:
"Kialudt, kialudt, jaj, szívügyem volt tüzem...
Hé, Napkovács, üllődből szikra pattanhatna."
 
(2017. június)