Unalom, közöny
Beküldte Della - 2013, április 3 - 10:14
Szív és lélek nem táncol,
arcodon ül a közöny.
Újaid közt szétfolyik
az elpazarolt élet.
A lomhaság éli fel a léted
Elillanak a dolgok feletted
A jövőd üresen kong,
majd megöl az unalom.
Lehetsz te távol, bárhol
Nem érdekel az élet se halál,
mindegy menny, vagy a pokol
Fejedben a sötétség is kialszik,
Majd felzabál a nihil, a semmi.
így leszel végleg igazi senki!
Hozzászólások
hubart
2013, április 3 - 10:40
Permalink
Kedves Mária, örömmel
Kedves Mária, örömmel olvastam szép versedet. Úgy érzem, jól megy neked ez az oldottabb forma, talán érdemes így próbálkozni.
Della
2013, április 3 - 16:42
Permalink
Köszönöm Hubart! Jól esnek
Köszönöm Hubart!
Jól esnek bíztató szavaid!
Üdv: Maria
hzsike
2013, április 3 - 11:05
Permalink
Az unalom, és a közöny,
Az unalom, és a közöny, valóban veszélyes lehet, és Te ezt jól érzékeltetted ebben a versedben, kedves Maria.
Szeretettel voltam Nálad:Zsike:)
Della
2013, április 3 - 16:44
Permalink
Köszönöm Kedves Zsike,
Köszönöm Kedves Zsike, valóban e veszélyes és terjedő "betegsére" szerettem volna versemmel a figyelmet felkelteni!
Üdv: Maria
Mysty Kata
2013, április 3 - 11:43
Permalink
Tetszik bátor ironikus
Tetszik bátor ironikus hangvétele! kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Della
2013, április 3 - 16:45
Permalink
Köszönöm Kata! Megtiszteltél
Köszönöm Kata!
Megtiszteltél figyelmeddel, olvasásoddal!
Maria
barnaby
2013, április 3 - 17:31
Permalink
nagyon jól megmutattad ezt az
nagyon jól megmutattad ezt az állapotot, viselkedési formát. Szemléletes, és elrettentő...Gratulálok a versedhez szeretettel:B
Della
2013, április 4 - 08:44
Permalink
Köszönöm Kedves Barna,
Köszönöm Kedves Barna, elismerő szavaidat:: Maria
Della
2013, április 4 - 07:25
Permalink
Nagyon köszönöm Kedves
Nagyon köszönöm Kedves Joe!
Egyetétek meglátásoddal!
Ezt a versemet egy egyetemet végzett fiatalembernek írtam, aki a kábítószerhez és italhoz menekült, nem tudja a kudarcait feldolgozni.
Üdv: Maria
Nagygyörgy Erzsébet
2013, április 3 - 20:23
Permalink
Kedves Della! Nagyon igaz
Kedves Della!
Nagyon igaz amit leírtál, jellemző a mai kor emberére, tisztelet a kivételnek...
Szeretettel Dyona
Della
2013, április 4 - 08:46
Permalink
Dyona! Köszönöm, hogy
Dyona!
Köszönöm, hogy megosztottad velem a véleményedet. Jól látod, az ilyen viselkedés, állapot csak egyes emberekre jellemző, nem is akartam általánosítani.
Üdv: Maria
M. Karácsonyi Bea
2013, április 3 - 22:41
Permalink
A közöny sajnos a századunk
A közöny sajnos a századunk egyik mételye.
Igen, érzem amit mondasz, értem is.Az utolsó sorral nem tudok azonosulni, mert aki semmit nem érez, semmi nem érdekli, az már igazi senki, nem pedig lesz.
Della
2013, április 4 - 11:20
Permalink
Kedves Sea! Nyilván már nem
Kedves Sea!
Nyilván már nem lesz igazi senki. mert már az, aki az alkohol és kábítószer rabja, talán már nem is ember, henem csak egy roncs. Sajnos Ismertem őt, az anno nagy reményű, két diplomás fiatalt, aki versem ihlető alanya. volt.
Köszönöm véleményedet és örülök, hogy olvastad versemet!
Üdv: Maria