Valami

 

Valami barna, nagy madár

hajnalonként a kertbe jár,

madárdal retten, tollpihék

hullnak körötte szerteszét.

 

 Valami átkos, nagy madár

 jó sorsunk régen űzi már,

lába alatt a föld maga,

homlokán csillagkorona.

 

Valami leples, rút madár

nyugalmas almafánkra száll,

viharzó, rideg kőszeme 

írmagjainkig ölne le.

 

Hozzászólások

lnpeters képe

De szép! Szép és nyugtalanító...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Sztancsik Éva képe

A múltkor még károgott is ott, ahol járok. :( Jó tartalmú, hatni tudó vers. Ölellek. Éva

hzsike képe

Vészjósló hangulatú, jó vers. Sok minden "belelátható". Nekem is vannak tippjeim.:)

Ölellek, Irénkém, szeretettel. :)

Mysty Kata képe

 Beleborzongtam...szépséges félelmet ad!Ölellek!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Bieber Mária képe

Nagyszerűen megírt vers. Félelmetes a madár, fenyegető a jelenléte... Gratulálok, kedves Irénke.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

Nagyon jól megírtad ezt a folyton lesben álló nagy madarat, gratulálok! :)

Haász Irén képe

Köszönöm mindenkinek.

A két utolsó vsz. tele van metaforával, allegóriával, de szerintem mindenki jól értheti...:)

hubart képe

Szép erős vers, nagyon tetszett.

Haász Irén képe

Köszönöm, Feri!