Hibák

Elveszett az út, amin jártam,
amerre nézek, csak pusztaság -
száraz-virágok, feldúlt tanyák,
kóró és gyökér áll szilárdan.

Vihar sem kavar szürke penészt,
mely ráhízott e nyüves tájra... -
bizonytalan lét...nehéz málha;
letenném súlyod, mert felemészt.

Ez nem én vagyok, valaki más;
szólj már nekem...jöjjek vissza -
kiálts hangosan, hogy felnyissa
szavad a szemem, mi bűncsipás

...mióta minden utam "hibás".

(2015. június)

Hozzászólások

Balla Zsuzsanna képe

Kedves Éva!

Ha az érzés az, hogy "hová, tűnt az én belőlem", akkor kívánom mielőbb visszatérjen, és múljon el ez az érzés.

Aysa

Sztancsik Éva képe

Kedves Aysa!

Ne haragudj, de a neveddel kezdem. Nem vagy (voltál) véletlenül a DunapART café-n? Mintha onnan lenne ismerős ez a név. Én csak rövid ideig jártam arra, mert...inkább nem vesézném ezt ki. Versem nem biztos, hogy rólam szól. Sőt! Sok írásom nem kifejezettem az én (aktuális!)  lelkivilágomat tükrözi, csak...igyekszem megjeleníteni különféle érzeteket, érzelmeket. Örömmel dolgozom gondolataimon, mindenféle témában. Szívesen maradok ott, ahol érdeklődést tapasztalok. Ahol nem, az sem baj, megértem...nem szerethet mindenki-mindenkit, de én nem "harcolok" a feltétlen jelenlétért sehol. Hogy ezt most miért mondtam? A csuda tudja. :) Köszönöm, hogy olvastál és jókívánságod szintúgy. Éva

Balla Zsuzsanna képe

Kedves Éva!

A nevemmel kezdem, de igen! És már én sem járok oda, leginkább sehová sem. Nálam is gyakori, hogy nem én vagyok a versem hőse, vagy írásé, mert ki tudja, mi is a vers manapság. Ami a jelenlétet illeti esetleges, még egy hét és eltűnök hirtelen.

 Aysa

Sztancsik Éva képe

Ugyanmár...miért mennél? Hisz most jöttél. :) Én nem szoktam "kikezdeni" senkit, nem az én stílusom. (A "visszavágó" sem.) Teljesen gyermeki módon hiszek abban, hogy az értelmes gondolatok embereket/olvasókat találnak...bárki is írja azokat. :) S bármit is mondjanak róla kortársak, kritikusok avagy "hozzáértők".  Lehet, hogy naív vagyok e-tekintetben, de vállalom. :) Szeretettel. Éva