Thomas Moore: Édes estharangok
Estharangok, estharangok,
Hány mesét cseng édes hangtok:
Ifjúkor, otthon, szép idő
Kongástok hallva visszajő.
A boldog órák elmúltak,
Sok, egykor vidám szív nyughat
Most sötétlő sírdomb alatt,
Nem hallva estharangokat.
S így lesz, ha én is elmegyek:
Más költők járják völgyetek,
Rólatok zengve dallamot
Ti édes esti harangok.
Thomas Moore
The Evening Bells
Those evening bells! those evening bells!
How many a tale their music tells,
Of youth and home and that sweet time
When last I heard their soothing chime.
Those joyous hours are past away:
And many a heart, that then was gay.
Within the tomb now darkly dwells,
And hears no more those evening bells.
And so 'twill be when I am gone:
That tuneful peal will still ring on,
While other bards shall walk these dells,
And sing your praise, sweet evening bells!
Hozzászólások
Csilla
2015, november 29 - 20:45
Permalink
Nagyon szép, régies
Nagyon szép, régies hangulatú. Az angolt sajnos nem kenem-vágom annyira, (inkább a spanyolt preferálom:-)), de amennyit kibogarásztam, az tökéletesnek tűnik. :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Becca
2015, november 30 - 23:49
Permalink
Jól esett ez a vers Irénke!
Jól esett ez a vers Irénke!
Haász Irén
2015, december 2 - 14:05
Permalink
Köszönöm szépen. Az is
Köszönöm szépen. Az is valami, ha egy fordított vers magyarul is jól van megírva. Nem mintha megengedhető lenne, hogy a tartalom ne stimmeljen...:)))
Mysty Kata
2015, december 2 - 16:09
Permalink
Szomorkás, mégsem szomorít!
Szomorkás, mégsem szomorít! Élmény olvasni fordításaidat!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"