Mű-vész

Mű-vész
 
Mű álmokból szőtt a vásznad,
mű szín rendre mű pacát hagy,
mű a kék, és műaranyra
mázol át a lét műkarja,
 
mű a dal, csak mű az ének,
műúton mű árny kíséret,
vér is lassan mű a sebben,
műszív dobog sebesebben
 
mű bordák mögött, a csendben
mű sóhaj szánt mű egekben,
mű a függöny, mű a karnis,
mű az elmaradt katarzis, 
 
mű az élet, mű a színpad,
műkönnyben ázik a kínpad,
régről mű bálványok lettünk,
műkörömtől vérzik testünk,
 
mű világunk mű határán,
mű pokolt szít fel a sátán,
mű megváltás, műarányos,
a sóvárgás valóságos.

Hozzászólások

hubart képe

Gádor Béla Gépkorszak című szösszenetét juttatta eszembe a versed: 

Műhold süt a műégbolton, 
Műfiú űl műlány mellett. 
Műfiú szól: "Műleánykám, 
Műszívemből műszeretlek!"

titus56 képe

Köszönöm Ferenc, bevallom nem ismerem a verset.

 

hzsike képe

Remekül megírtad, kedves Laci. Lassan, "elműanyagosodik" az egész világ! Sajnos...

Ölellek. Zsike :)

titus56 képe

Sajnos. Köszönöm Zsike,