Kórházi hajnal
Beküldte Haász Irén - 2013, október 26 - 17:37
Elkopó éj hűs bársonyát
ölelgeti egy szürke dallam,
benne fonódik össze halkan,
s felerősödik mind tovább
kukazörgés, láb dobogása,
autógumik surrogó nesze,
s a kiskocsmába gyors felesre
betérők pohárkoccanása.
Zörgő tolókocsikról sóhaj
vegyül a klíma-mormolásba,
s a szomszéd beteg horkolása
vágódik, mint kés-metszett jó vaj.
Szűnő műszak. Friss váltása
gyógyszert számol, reggelit oszt;
felnyalják a tegnapi koszt,
s vonulhat a slepp, Úr áldása.
Hozzászólások
hzsike
2013, október 26 - 18:18
Permalink
Nagyon is realista ez a
Nagyon is realista ez a versed Irénkém, minden pillanata, képe látható, átélhető. A vers remek, : ) az átélt élmény nem annyira. : (
Ölellek: Zsike :)
Mysty Kata
2013, október 26 - 20:29
Permalink
Nagyon eleven az emlék,
Nagyon eleven az emlék, gondolom egyelőre marad is! Isten mentsen meg mindenkit a kórháztól!!Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
vati
2013, október 27 - 08:50
Permalink
Ez helyettem is szól:
Ez helyettem is szól: Emlékeket ébresztett bennem...
Varga Tibor
M. Karácsonyi Bea
2013, október 27 - 19:35
Permalink
Olyan, mint egy
Olyan, mint egy dokumentumfilm, snittek, vágások, jó vers Irénke.