Életünk
Beküldte Stef - 2014, január 4 - 10:04
Ha öröm ér, nevetünk.
Ha bánat ér, sírunk.
Mindörökké szeretünk:
ebből fakad kínunk.
Tévedünk,
hisz nem hibátlan senki.
Szenvedünk,
mert vágyunk azzá lenni.
Áldozunk,
mert más fontosabb nálunk.
Változunk,
hogy fontosabbá váljunk.
Megbántunk,
hisz irigy faj az ember.
Megbánunk,
és mind meghalunk egyszer.
Hozzászólások
barnaby
2014, január 4 - 21:08
Permalink
Nagyon szép és nemes
Nagyon szép és nemes gondolatok.Gratulálok:B:)
Stef
2014, január 4 - 22:14
Permalink
Örülök, hogy elolvastad! :)
Örülök, hogy elolvastad! :)
Zajácz Edina
2014, január 4 - 22:53
Permalink
Gondolatiságában valóban
Gondolatiságában valóban nagyon szép, de ahhoz, hogy verssé váljon, dogozni kellene még rajta.
Én pedig emlékszem, hogy olvastunk már tőled nagyon jó verset.
Szeretettel. Edina
Stef
2014, január 8 - 21:55
Permalink
Köszönöm, dolgozom még
Köszönöm, dolgozom még rajta!
hubart
2014, január 5 - 11:22
Permalink
Ennek a versnek a legfőbb
Ennek a versnek a legfőbb erénye a tömörsége. Nem könnyű néhány sorba belesűríteni az emberi élet lényegét, hiszen egy-egy szóba akár egy bővített összetettmondat tartalmát is bele kellett szuszakolni. Nehezebb ezt megtenni, mint egy laza, hosszúsoros versben.