Elsők a Vérben (Október huszonharmadikán)
A Történelem ócska szárnyain
Időben,
Térben
Elsők a Vérben;
Magyarok,
Honfitársaim.
———
E nemzet magányosan egyedül,
Hosszú évekig birka módra tűr,
És aztán váratlanul odavág,
És távolról csodálja a világ.
———
Fegyver a kézben,
Talpig vészben,
Kiomló vérben a sok önkéntes
Gyerekkatona;
Újra harcol
Mária hona.
———–
Tapsol a külföld; néha tán fogad:
Hogy az anyaföld hány oroszt fogad,
A jó ebéd mellett arról nyafog,
Hány napig bírják még a magyarok.
—–
Tatár nyila,
Török pika,
Osztrák puska,
Kozák dzsida,
Hruscsov elvtárs harckocsija
Mellünknek feszül,
Ellene mindig,
Mindig
Egyedül.
———-
Másutt, ha néhány szurony közeleg,
Tüstént megszeppennek az emberek,
Nálunk az égő tank a házra dől,
És honvédsereg lesz a semmiből.
—-
Kósza reményben,
Elsők a vérben,
A horkoló vén Európa mellett
Vérezve
Ébren.
—–
Mit kaptunk?
Trianont,
Meg kamatot,
És néha ígéretet,
Jó nagyot…
——-
Sok kánnak, basának lett itt a veszte,
Sok orosz tábornok van eltemetve,
Az összes győztes túlerő biceg,
De múltunkat lopják a kibicek.
——-
Időben
Térben
Elsők
A Vérben;
Csatában égve
Hírnév és füst szállt az égbe;
Lesz-e valaha
Könny és vér helyett
Végre
Magyar jólét és béke?
Hozzászólások
Judit
2011, november 29 - 23:22
Permalink
Ó, de nagyon jó vers ez!
Ó, de nagyon jó vers ez!
lnpeters
2011, november 30 - 00:11
Permalink
Nagyon szépen köszönöm,
Nagyon szépen köszönöm, Juditti!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Mysty Kata
2011, december 5 - 16:07
Permalink
Világos és érezhető élményt
Világos és érezhető élményt adsz
"egy szavalónak is" , tisztán egyenes hangban!Köszönöm...
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
lnpeters
2011, december 5 - 20:54
Permalink
Köszönöm, Kata!
Köszönöm, Kata!
Pete László Miklós (L. N. Peters)