Álmodtam egy világot magamnak
Délutáni alvás után kábán pislogok; hol, ki és miért vagyok?
Mintha nem e világról tértem volna nyugovóra...
emlékszem, kapitányként szálltam jégtörő hajómra!
Hideg, kékfehér-csillogó világom, s a hajóm,
hatalmas, büszke némber, merészen száll szembe a jéggel.
Lelkem lelke kemény, rusnya jószág, de az enyém,
otthonom, egy egész magánország.
Ott, ahol zöld és bíbor fények metszik a sötét eget és véres holdat vonít az éjszaka,
szeretőként ölel a fagyos fém szúrós-kedves szaga.
Ott ahol vihar karcolja arcom, félelmet és fájdalmat sikolt a szél is, mégis…
a fagy is, a szél is
mintha gazdagabb, igazibb lett volna…
Semmilyen ez világ.
Színtelen, szagtalan.
Élettelen, istentelen.
Létezésnek ellentmondón félelemtelen.
Törött sorsa kerekén nem fordít senki, semmi se.
Éltem -talán-, valahol egyszer, élek -talán- most.
Valaki tán élt, várt, remélt -talán-, féltett ott.
Vagyok itt és most.
Ébren.
2011. július 4.
Hozzászólások
Sea (nem ellenőrzött)
2011, november 8 - 10:49
Permalink
Nagyon is tudok azonosulni a
Nagyon is tudok azonosulni a mondanivalóddal.Milliószor bújok álomvilágba és szerplők bőrébe.Tetszett.Jó az álmodozás...
Kovács Andrea
2011, november 8 - 13:33
Permalink
Köszönöm a hozzászólásod
Köszönöm a hozzászólásod :)
Ez nem álmodozás volt, hanem egy álom, amiből hirtelen ébredtem fel, és nem tudtam hol vagyok. Ha behunyom a szemem, még most is érzem az illatát és a hidegét, de ez a hideg nem negatív élményként hat, hanem sokkal inkább otthonosságot, és biztonságérzetet kelt.
Meg kell mondjam, anno júliusban a kánikulában kifejezetten jól esett. :D
Üdv. Andrea
Justice
2011, november 8 - 12:31
Permalink
Fagyos hideg a
Cseri János
Kovács Andrea
2011, november 8 - 12:45
Permalink
Ismerem :) az egyik kedvencem
Ismerem :) az egyik kedvencem tőlük.
Csak annyit még, hogy annak a fagyos világnak a nyugalma, kemény, de valódi igazsága az, ami ébredéskor hiányzott a mi világunkból. :)
Álmodozni jó valóban.
Csak felébredni fájdalmas.
Üdv. Andrea
Justice
2011, november 8 - 13:33
Permalink
Vajon melyik állapot, a lélek
Vajon melyik állapot, a lélek igazi otthona? Az éber, testtudatos, vagy a szabadon szárnyaló, álmodozó. Az ébredés, ilyen szempontból feltámadás is, hiszen az addig elvesztett tudat tér vissza a testbe, de oda a nyugalom, jön a sokkhatás. Gyakorlatilag minden reggel egy "újraélesztés". Kapunk egy új esélyt, jónak lenni. Bizony nagy kihívás, megfelelni ekkora elvárásnak. :)
Cseri János
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2011, november 8 - 13:42
Permalink
Bizony vékonyka a jég, az
Bizony vékonyka a jég, az álom és a valóság között.
Tetszett.