Atlantiszi hétköznapok

Atlantiszi hétköznapok;
Ott is voltak indulatok.

Ott is voltak baj-vitézek,
Hergelték a csőcseléket.

Sugdolózott ezer álnok,
Hogy tolvajok a királyok.

Igazak meg se hallgatták,
De - elhitték az ostobák.

Atlantiszi napi gondok;
Voltak bölcsek,
Meg bolondok,

Meg szorgalmas idióták,
Akiktől rosszabb a világ.

Voltak kocsmatöltelékek,
Akik alsó hangon éltek,

Volt tömeges rosszindulat,
Ami mérgezi a kutat,

Voltak csalók, szélhámosok,
Okoskodó hatalmasok,

És voltak
Tisztességesek,
Akiktől Jövő eredhet...

Atlantiszi hétköznapok
Emléke Múltban gomolyog.

Volt munka és volt szerelem
Azon a régi szigeten.

Valami megbomlott mégis;
Ellenük fordult az ég is...

Múlttalanságba vettettek,
Holtukban is üldöztetnek...

Éltükben füstöt faragtak;
Holtukban dogmát tagadnak.

Atlantiszi hétköznapok;
Hivatalnok ész csikorog.

Nyílegyenes história
Számára taposóakna

Atlantisz dacos emléke;
Ezért söprögetik félre.

A fejlődés-teóriák
Folyamatosan tagadják,

Különben kipukkadnának -
Nagy hasznára a világnak...

A vén Történelem sajog;
Atlantiszi hétköznapok.