Az erdő fohásza
Beküldte Vaskó Ági - 2024, március 19 - 08:13
Éled az erdő
angyali csendje.
Hol van a hó már?
Hol van a leple?
Március csókol
vágyat a fákra,
ébred a vén tölgy,
illan az álma.
Ághegyeken a
fűszeres szellő
víg táncát lejti,
mint ifjú delnő.
Ernyed a földnek
téli keménye,
karcsú fűszál nő
máris helyébe.
Vörös kőrisnek
bársonya pattan,
ébredő rüggyel
néz szét riadtan.
Látva az élet
ezernyi jelét,
imára nyújtja,
fázós ág kezét.
Kéri az Istent
szelíden, halkan,
hallja meg szavát
e háborús zajban.
Legyen a földön
végre már béke,
ne hulljon ember,
s erdőnek vére.
Nyurga magoncok
nőjenek fává,
bölcs öregekké,
dúskoronássá.
Hozzászólások
Csilla
2024, március 20 - 21:30
Permalink
Úgy legyen! Nagyon szép,
Úgy legyen! Nagyon szép, dalolható fohászodat jólesett olvasni. Gratulálok, kedves Ági!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Vaskó Ági
2024, március 22 - 20:17
Permalink
Nagyon szépen köszönöm,
Nagyon szépen köszönöm, Csilla a velem dalolást!
Vaskó Ági
hzsike
2024, március 21 - 10:58
Permalink
Remek ritmusú fohászodat
Remek ritmusú fohászodat örömmel olvastam, drága Ági!
Szeretettel gratulálok! :)
Vaskó Ági
2024, március 22 - 20:19
Permalink
Nagyon szépen köszönöm Zsike!
Nagyon szépen köszönöm Zsike!
Vaskó Ági
hubart
2024, március 22 - 14:09
Permalink
Csatlakozom fohászodhoz,
Csatlakozom fohászodhoz, kedves Ági, hiszen mindnyájan egy nagy erdő riadt fái vagyunk, és békére vágyunk, nem a fejszék dühödt csattogására! Gratulálok a versedhez!
Vaskó Ági
2024, március 22 - 20:23
Permalink
Sajnos egyre riadtabb fák
Sajnos egyre riadtabb fák vagyunk.
Vaskó Ági
Haász Irén
2024, március 25 - 15:47
Permalink
Örömmel olvastam szépséges
Örömmel olvastam szépséges versedet, mint mindig. Ölellek.