Az Idő Malma

Nagyon szép!

 A idő Malma nagy Rendező!

Nagyon jó vers. Szemléletes képek, csodálatos allegória. A szimbólumok egyediek és mégis jellemzőek. Joe elemzése is remek hozzá.

Igen érdekes ez a vers, a felületes olvasó számára egy feje tetejére állított világot jelenít meg. Hiszen a malom általában  a völgyben áll, a patak vize hajtja, a szélmalom is inkább az alföld jellegzetes építménye. Még a gőzmalmok, vagy a moderrn villanyáram hajtotta malmok is általában a síkságon épülnek, hiszen ott terem az őrölni való. A Te malmod ellenben teljesen más, a hegyre épült, ezzel már eleve arra irányítva a figyelmet, hogy itt nem akármilyen "feldolgozó-üzemről"  van szó, hanem egy metaforáról, ami a vers egészén végigvonulva azt allegórává avatja.  Ez a malom az elmúlt korokat őrli, és vele együtt az életünket, így ifjul, újul állandóan az idő. Még a hegy sem a földrajz órákon tanult geológiai képződmény, hanem szintén szimbolikus jelentéssel bíró fogalom: "a Múltnak halma". Az "omlanak a hegyre" szókapcsolat tovább erősíti bennem a szürrealista látomást, hiszen a valóságban bármi, ami olmik, az a szakadékba, a völgybe, a folyómederbe jut, itt éppen ellenkező irányú a mozgás. Az emberi élet is felfelé omlik, hiszen az eltávozottakra nyelvünk igen szemléletesen a felmenők szót alkalmazza. Csupán a romlandó test kerül a föld porába, a lélek, ami az élet legfontosabb alkotóeleme - akár azt is mondhatnánk, hogy esszenciáját  tekintve vele azonos fogalom - a különböző vallási tanok szerint is a magasabb sférák felé tart. Így válik szét a romolhatatlan a romlandótól, vagy hogy stílszerűen szóljunk, a finom liszt a korpától, ocsútól. 
Szerkezetét tekintve a vers rövidsoros szakaszokból áll, ahol az egyes sorok hosszát nemcsak a ritmus, hanem az értelmezés szerinti gondolati határ is szabályozza; másrészt ez a pörgő szerkezet a malom forgó kerekeinek ütemes csattogását is szugerálja. Nekem nagyon tetszett ez a versed is. Gratulálok.