Fesztelen esztelen
Beküldte Sztancsik Éva - 2016, május 22 - 12:02
Akkurátus Manci túl-gondolkodott.
Szavak köntösébe begombolkozott -
egyet ide varrt fel, egyet amoda...
végül maga lett a: mondat-kaloda.
Akasztott fülére párban nagybetűt,
hajába ragadva csüngtek ragtetűk -
szeme kidülledt a súlyos elmétől,
olykor fejébe szúrt néhány esszétőr.
Ahogy múlt az idő, más lett a leány.
Szerelmet hozott egy fiú, ki trehány -
vonzalmuk feloldott merev szellemet;
ajkukra jelzőt már a szív festeget.
Attól fogva Mancink lazán komponál,
agyában kevesebb tézist ondolál -
és rokkant igékkel szeret szerényen
az avult rímvízben fürdő szemérem.
(2016. május)
Hozzászólások
Haász Irén
2016, május 22 - 14:04
Permalink
De jót mosolyogtam! Tetszik
De jót mosolyogtam!
Tetszik ez a jó kis irónia!
Sztancsik Éva
2016, május 24 - 10:37
Permalink
Szeretettel köszönöm,
Szeretettel köszönöm, Irénkém, hogy most is elolvastál. Örülök nagyon, ha elfogadhatóan közvetít ez a néhány sor. :)
Csilla
2016, május 22 - 15:01
Permalink
:)) Tetszett a humora.
:)) Tetszett a humora.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Sztancsik Éva
2016, május 24 - 10:38
Permalink
Köszönöm szépen, Csillám. :)
Köszönöm szépen, Csillám. :) Jóleső, ha értékelhető valamelyest. Mindig szeretettel látlak.