Hajdani őszi este...

Valami  sejtelem kopog,

Valami emlék itt ragyog…

A rég elhullt ködön túlról üzen…

Hajdani szép őszi esték

Hangulata

Itt, bennem pihen…

——

Valaha ott, egy udvaron…

Fázott a holdvilág nagyon…

A lámpa fénye félve reszketett…

Fogat imbolygott sötéten,

S a szürke Ég

Keresztet vetett…

——–

Recsegett fent az ég-fedél,

Fecsegve hullt a falevél,

És ott bolyongott messzi füst szaga;

Már megismerem azóta,

Milyen fanyar

Az Ősz illata…

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Csodás .... érzem, hallom, látom én is !

Recsegett fent az ég-fedél,

Fecsegve hullt a falevél,

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

vati képe

Remek, eredeti képek! Élvezettel olvastam...

Varga Tibor

M. Karácsonyi Bea képe

Szép vers!

hubart képe

Remek vers, nagyon ráéreztél erre az őszi hangulatra.

Haász Irén képe

Gyönyörű, őszi hangulat ... azon tűnődöm, milyen az, amikor az ég keresztet vet.

Talán egy fakereszt árnyéka, vagy valami másé, ami olyasféle árnyat ad? Mindenképp az árnyék jut eszembe, mivel szürköletről írsz...

 

lnpeters képe

Személyes élmény, a szürke ég sajátos, alkonyi vibrálása. Kimeredt szemmel bámultam, nagyon megragadt...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Az antológiába való. Nagyon jók a képei, nagyon jó a hangulata, és minden a helyén van. 3mas osztása a tökéletességet juttatja eszembe, azonkívűl a középső versszak maga keresztfa vizszintes része.

Nem bőbeszédű, hanem pontosan annyi, amennyi kell. És tle van színnel, illattal, emlékkel, mozdulatal.

Gratulálok, nagyszerű vers.