Havazik a szívem fölött

Havazik a szívem fölött
bíbor könnyfelhőből -
esik reá jeges áldás
lélek-kesergőtől.

Söprögetni kéne gyorsan,
ne üljön sok rája -
piheg nehéz bútól, bajtól
mind a két kamrája.

Megkopott a cirok rostja  
még az előzőtől -
kötözni biz' újat kéne
örökzöld vesszőből.
 
Fagyossá vált talaj láttán
- hirtelen döntéssel -
menteném e nemes testrészt,
amíg nem mentél el.

Tested csábos melegébe
bújtass olvasztani -
bűbájodat összeszedve
legyél most Valaki.

Rakjál tüzet édes szóval,
mosoly-törmelékkel -
hósapkának verejtéke
attól száradjék fel.

(2012. április / 2015. augusztus)