Jöjj, gyönyörű nyár!

Jöjj, gyönyörű nyár, annyira várlak,

szórd ránk a napfény érett aranyát!

Szép kegyed hintve hódolj a mának,

csókold a kelyhek szűzi ajakát.

Bontsd a virágot, drága bibéjét

hadd lakomázza a méhek raja,

s apró harangok hálamiséjét

zengje a szélnek a zönge dala.

Fénylő szemekből tűnjön a bánat,

- ég peremén a türkiz Mennyei -

rebbenő sóhaj fűtse a vágyat,

s lángtüzét hűtsék éjek könnyei.

Érleld a búzát, hozz reánk jó sort,

gazdag időknek a dús melegét,

s áldva a termést, kortyolva óbort,

vérünkbe isszuk a tűz erejét.

Jöjj, gyönyörű nyár, selymezd az álmot,

ringasd a bölcsőt a hit mezején,

így lesz az élet boldog és áldott,

békére lelve az Úr tenyerén.

mj: a második versszak harmadik sorát, Varga Tibor javaslatát figyelembe véve, kicsit átírtam. Így valóban egyértelműbb a "kép".