Lélekablak
Beküldte Csilla - 2016, november 29 - 16:15
Zsenge hajnalokra
hagyom nyílni a lelkem,
tágas ablakában
ragyog függönye, lebben,
tiszta, mint a hó.
Illatok nyugalmas
energiája éled,
összeforr, mi egykor
darabra hullott érted.
Ébren ép való.
Ring az élet fénye,
reánk borítja csókját.
Csitt, figyeld az álmod!
Enyém a tükre, – szól szád,
égi hírt adó.
Hozzászólások
Sztancsik Éva
2016, november 29 - 19:27
Permalink
Gyönyörű... :)
Gyönyörű... :)
hubart
2016, november 30 - 16:39
Permalink
Nem mindennapi
Nem mindennapi strófaszerkezet! :) Szép képekkel dolgoztál!
Bieber Mária
2016, november 30 - 17:54
Permalink
Szép és érdekes. Jó, hogy
Szép és érdekes. Jó, hogy elolvastam.
Bieber Mária
(Hespera)
Csilla
2016, november 30 - 19:57
Permalink
Köszönöm, hogy
Köszönöm, hogy meglátogattatok, kedves Éva, Hespera, Feri! Így jött ki a szerkezet :) - eredetileg háromsoros strófák voltak, de bontottam.
Az "érdekes" jelzőt nem tudom hová tenni, de gyanítom, hogy azért nagy megelégedettséget nem jelent.:-)) Örülök a véleményeteknek!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/