Nyári keringő

 
 
Hideg kövekre pára száll,
mohos tavak fölött
kering a héja, szárnya már
a napba öltözött. 
 
Ha lápra lép a langymeleg
a szellő rálegyint,
s a csendnek húrja elrezeg
egy dalt, megint s megint.
 
A fénynek biztos útja van,
törekszik mélyre, le,
felizzik rajta súlytalan
az élet szent heve.
 
Az égi vándor árnya fogy,
s a szemhatár mögött
ujjongva zeng, már látja, hogy:
a nyár, a nyár örök.
 
 
 

Hozzászólások

Bieber Mária képe

Kedves Csilla! Szép, nyári keringődet szeretettel olvastam. A jambikus sorok ringatása jólesett. A vége különösen tetszik.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

Szeretettel fogadtalak, kedves Hespera, köszönöm szépen a véleményedet.

lnpeters képe

Micsoda szépség! És a szerkezete is remek!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

És micsoda felemelő érzés átélni az életörömet. :) Tanítani kellene, mert nagyon sokan elfelejtették vagy nem akarnak tudni róla. Köszönöm a figyelmedet. :)

hubart képe

Hát erre tényleg táncolni lehet! :) Szép versedhez szeretettel gratulálok! 

Csilla képe

Na, hát igen:) A címadással általában elég sok időt elszöszmötölök, és sokszor érzem úgy mégis, hogy a végén nem a legtalálóbbal kerül ki. Ennek is először Július, aztán Szemhatár mögött, azután Kerengő, míg végül ez lett a címe. Köszönöm, hogy elolvastad és írtál.:)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Gyönyörű vers, szerettem olvasni, kitűnő ritmussal.

Erzsike 

Csilla képe

Köszönöm, szeretettel láttalak, Erzsike, ölellek :)