Telhetetlen Idő

Beküldte Sztancsik Éva - 2016, április 6 - 19:19
 
(Hallomásból ismert őseim emlékére)
 
Ugyan mit számíthat egy-egy emberöltő?
A Föld életében másodperceket sem. 
Írhat erről himnuszt kontár, mesterköltő,
a bizonyosságát tartsuk tiszteletben.
 
Ugyan hol a férfi, ki múlt század gyepén
hajtotta tehenét csordába hajnalban, s
hátraszólt az útról: asszony legyél serény,
este a komáék jönnek át hosszabban.
 
És perdült az máris, szaladt a kiskertbe,
előbb megkapálta gyors a borsót, babot -
majd a szobát vágta oly katonás rendbe',
hogy vendégük tisztán látta a holnapot.
 
Hátráltatta dolgát falatnyi leányka...
közel három éves, kék csíkos kötényben -
váltig ugrált, pörgött, mint aki felszállna,
nyughatatlan lénye nem hagyta őt tétlen.
 
.....
 
Hová lett a gazda, fehérnép, háztáji?
Hová a pillanat, pont az, az egyszeri?
Hol vannak nagyapám termő barackfái?
Telhetetlen Idő... mindenünk elnyeli.
 
(2016. március)
 

Hozzászólások

Haász Irén képe

Haász Irén

2016, április 7 - 15:45

Sejtettem, hogy a Te versed ez, Évi, ráismertem a stílusra, formára. Szeretettel olvastam, tetszett.

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2016, április 8 - 20:38

Kedves Irénkém!

Ilyen ez. Felismerhető vagyok. Nos, nem bánom nagyon, valójában nem is a pályázatra íródott, hanem "csakúgy" és éppen pihengetett... még sehová sem küldtem be addig. Köszönöm szépen, hogy olvastál és örülök, ha szívesen tetted.

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2016, április 7 - 18:28

Visszapergetted illetve lepergetted a múltunk jellemző részletét .... nosztalgiázni jó volt .

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2016, április 8 - 20:39

Szeretettel köszönöm látogatásodat, kedves szavaidat, Katám. Szép napokat kívánok!

hubart képe

hubart

2016, április 7 - 20:17

Igen jó hangulatú, kellemes vers; én isráismertem azonnal a stílusodra.  :) 

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2016, április 8 - 20:43

Kedves Feri!

Örömmel fogadtam jöttödet, kedvességedet. Nos, te is rám-ismertél. :) Egyből gondoltam, hogy többekkel így lesz. Nem is szeretek én pályázgatni, mert nem tudok "elbújni". Ám én is gondoltam, hogy melyik két vers a tiéd. Az ember nehezen bír kifordulni a saját bőréből/lelkéből. ;) Köszönöm szépen, hogy itt voltál.