Utam végén

Utam végére érkeztem,
a rögöket kikerültem,
küzdöttem az ellenséggel,
őrhelyemet nem hagytam el.

Bízom benne utam végén,
táplál még az életremény,
örömök várnak még reám,
hogy azok eljutnak hozzám.

Másképp mit érne az élet?
A rossz napok nem kellenek!
Volt belőlük éppen elég:
kerüljék az utam végét!

Szép öregséget szeretnék:
lengje be az utam végét!
Ne kellene megkérdeznem:
Istenem, hát miért éltem?

Magam elégedett vagyok:
utam végén is dolgozok,
mert, ha dolgozni nem tudnék:
semmi jóra nem várhatnék.

Hetvennyolcat betöltöttem,
ami jön még,az plusz nekem.
Tőletek most elköszönök:
ezután ritkábban jövök.

Várakozok türelmesen,
hogy az angyal megjelenjen,
hozza a tudomásomra:
legyek készen a halálra!

Meghalni meg úgy akarok,
hogy köztetek is maradok,
csak jóra emlékezzetek,
minden rosszat felejtsetek!

Szeretteim szeressetek,
bármire is emlékeztek!
végül azt az egyet kérem:
áldjon titeket az Isten!