Úton a végtelen felé
Beküldte Sztancsik Éva - 2016, január 10 - 16:00
Méltatlanul bán' a Sors az öregekkel,
ellopja szemükből a fénynek csillagát -
homályos utakon poroszkál már a láb...
bukdácsolva bokáz a táncos reggellel.
Reszkető kezekkel kell fogni a bögrét,
kilöttyen a kávé, a kanál szambát jár -
micsoda butaság, a szék is hasmánt vár,
mert felborult éjjel... ráült az öröklét.
A szoba épp lehűlt, nincs, aki begyújtson,
megnőtt a távolság az udvar végéig...
régen közelebb volt (a vén így emlékszik),
mintha minden dolog ott lógna a csúcson.
Nehezebb mozdulni és körülményesebb,
súlyokat hord a test, míg a lét súlytalan -
lebeg benne a kor, mint mondatban alany,
akárhová tesszük, csak a szó népesebb.
Mily kelendő volna most a fürge küllem,
a hamvas barackbőr, ragyogó tekintet...
(ami még egy kontárt is bőven megihlet)
de száműzve lettek, másokra feszülten.
Méltatlanul bán' a Sors az öregekkel,
ellopja szemükből a fénynek csillagát -
tapintani az űrt, a végtelen határt...s
amott, a semminél, értük Halál seftel.
(2015. december)
Hozzászólások
Haász Irén
2016, január 10 - 16:23
Permalink
Nagy sóhajtás...jaj, milyen
Nagy sóhajtás...jaj, milyen igaz...! De jól megírtad...
Sztancsik Éva
2016, január 10 - 16:46
Permalink
Köszönöm szépen véleményed,
Köszönöm szépen véleményed, Irénkém.
Sztancsik Éva
2016, január 12 - 17:25
Permalink
Kedves Joe! Örülök, hogy
Kedves Joe!
Örülök, hogy ellátogattál hozzám és még "nyomot is hagytál". :) Kundera munkásságát kevésbé ismerem, így ebben a témában nem tudok nyilatkozni. (Annyi min. ismeretem azért van, hogy a "lét" témaköre volt számára a meghatározó.) Köszönöm szépen véleményed, melyet mindig nagyra becsülök. Üdv. Éva
Nagygyörgy Erzsébet
2016, január 11 - 19:43
Permalink
Kedves Évi! Remek vers,
Kedves Évi!
Remek vers, ölellek.
Erzsike
Sztancsik Éva
2016, január 12 - 17:25
Permalink
Drága Erzsike! Hálásan,
Drága Erzsike!
Hálásan, szeretettel köszönlek. :)
Becca
2016, január 11 - 22:05
Permalink
Nem először olvasom a verset,
Nem először olvasom a verset, de ugyanúgy megérint.
Azt hiszem hozzáállás kérdése az öregség is, lehet az is nagyon szép és hasznos életszakasz, persze az egészség, és a szociális körülmények is fontosak. Mintahogy az is, vannak-e szerettek az idős ember körül.És mind egy úton haladunk, úgy kellene bánnia mindenkinek az idősekkel, ahogy majd elvárná, hogy vele is bánjanak, mert az idő nem áll meg....
Sztancsik Éva
2016, január 12 - 17:29
Permalink
Becca kedves! Köszönöm szépen
Becca kedves!
Köszönöm szépen gondolataidat, melyekkel teljes mértékben egyetértek. Örülök, hogy most is itt voltál. Szeretettel láttalak. Éva