Vers, csodaszép ló
Beküldte Toma - 2012, február 8 - 21:36
Vers, csodaszép ló, hogyha betörted,
kantáron lépdel, járva előtted,
várj a nyereggel, bárhogyan érzed,
ostorod nem kell, hagyd el a kényszert.
Hogyha a méned egy magyaros pej
üteme ugrik, hangsúlya szökdel,
hogyha a kancán görög a patkó,
időre száguld, akár a vadló.
Szorosabb szárral indul a verseny,
rímeset rúghat, futama keskeny,
és ha a végen befut a tétre,
csattanó ostor kerül a végre.
Este a kantárt eloldod rajta,
szabadon járkál, nyitva a pajta,
előtted jár már, nélküled élhet,
megszelidülve nyargal a versed...
Csatolmány | Méret |
---|---|
pacik.jpg | 110.58 KB |
Hozzászólások
Toma
2012, február 8 - 21:36
Permalink
Cikket írtam a főoldalra
Cikket írtam a főoldalra ennek a versnek az apropóján az elmúlt hónapjainkról...
M. Karácsonyi Bea
2012, február 9 - 08:32
Permalink
A cikket nem olvastam, de a
A cikket nem olvastam, de a vers bűbájos.