Versenyben az idővel

Az idővel nem békülök,
az ellenség köztünk örök,
fut utánam, én előle,
kevés van már csak belőle.

Amennyi van, kihasználom,
nem akadályoz még korom,
fiatalon többet tettem,
dolgozom az egyenlegen.

Csöndes hajnalban már írok,
üldöznek a gondolatok,
színes formába foglalom,
megvan hozzá az alkalom.

Az idő csak hadd üldözzön,
azt diktálja az ösztönöm:
én győzöm le, nem ő engem,
alulmarad a versenyben.

 

Hozzászólások

Sztancsik Éva képe

Kedves Jankó!

Tényleg nagyon jó verset írtál, nekem "csak" az a gondom (ha nevezhetem így), hogy ha szinte 80 %-ban felező nyolcasokkal dolgozol, akkor...abban a maradék 20-ban miért nem? :) Így is érezni a ritmust, a lüktetést, de akkor nem törné meg egy-egy másképp írt sor. (Pl.: "nem akadályoz még korom" vagy "Csöndes hajnalban" - 5:3) Szeretettel és őszinte jóindulattal: Éva

Kedves Éva, igencsak örvendek, és megköszönöm, hogy az utóbbi időben elmondod véleményedet az írásaimról. Jól jönnek nekem, mert hasznosítom is! Hogy néha megbotlik a ritmus, azt a gondolat diktálja. Hallgatva rád, a jövőben erre is vigyázok.

Szeretettel:

kisjankó

 

Kui János

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kui János

Bieber Mária képe

Kedves János!

Csatlakozom Évához: jó verset írtál, tetszik a tartalom, lüktetnek a sorok. 3 helyen billen a ritmus, kis erőfeszítéssel javítani lehetne, érdemes is volna. Szeretettel:

 

Bieber Mária

(Hespera)

Megpróbálom, kedves Mária.

 

Kui János

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kui János

Csilla képe

Kedves Jankó, nincs értelme versenyezni az idővel, szerintem, csak együtt élni vele, kibékülve; de persze értem, hogy miről szól a versed, és tetszik az elszántságod.:))