Hogyan alkossunk költői képet? - Varga Tibor költő, a Csarnok tagjának rovata
Beküldte Toma - 2012, szeptember 2 - 23:19
Kedves Versírók, Alkotók, Olvasók, Látogatók!
Tanulságos kis játékra hívlak Benneteket, amelyben tanulhatunk a legnagyobb
mestertől: hogyan alkotott ő költői képet. Hogyan lehet plasztikusan szép
például az alábbi költői kép? Minden esetben ott van egy rejtett
kapcsolóelem, amely a most feladott példában is működik. József Attila
három sorát idézem a Külvárosi éjből:
Kóbor kutyaként jár a szél,
nagy, lógó nyelve vizet ér
és nyeli a vizet.
Fedezzük fel, mi az a rejtett - voltaképpen nem is rejtett, hiszen ott van
a szemünk előtt - kapcsolóelem, amely a kutya és a szél képzetét ily szépen
egymás mellé állítja, és elhiteti velünk, hogy valóban hasonlítanak
egymásra... Ha megtaláltátok, adjatok magyarázatot is hozzá!"
Cikkek:
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, szeptember 29 - 17:04
Permalink
Az igazság az, hogy nem érzem
Az igazság az, hogy nem érzem szakavatottnak magam a hozzászólásokhoz ennél a rovatnál, de csendben figyelek, és tanulok.
Zajácz Edina
2012, szeptember 29 - 19:25
Permalink
A sorok végének, vagy a sorok
A sorok végének, vagy a sorok közbeni szavak összecsengését rímnek nevezzük. A rím első fele (hívórím ) egyfajta
várakozást , feszültséget kelt az olvasóban, melyet egy másik rímmel (válaszrím) oldunk fel. Egy vers tartalmát, hangulatát határozza meg a rímes és rímtelen sorok aránya, elhelyezkedése, fajtája.
A rímek fajtáján belül megkülönböztetünk elhelyezkedésük szerint :
- végrímeket, ahol a sorvégek csengenek össze
-belső rímet, ilyenkor egy soron belüli rímről beszélünk
-betűrím (alliteráció), több , egymást követő szó kezdőbetűjének azonosságát jelenti
-kezdőrím , a sorok elején lévő összecsengésen alapul
Rímképletet használunk a rímszerkezet jelölésére (abc kisbetűivel jelöljük), ezek alapján megkülönböztetünk:
-keresztrím (abab)
-páros rím ( aabb)
-bokorrím (aaaa)
-félrím( xaxa)
-visszatérő rím (aaxa)
-ölelkező rím ( abba)
-ráütő rím (aabbb)
Hangzók egyezése esetén alkalmazhatunk:
-Itiszta rímeket, ahol a hívó,-és válaszrím minden hangzója azonos, illetve ahol a toldalékok egyeznek meg (ragrím)
-asszonáncokat, ahol a rímelő szótagok magánhangzói egyeznek meg, a mássalhangzók egymástól eltérnek, eltérhetnek.
A magyar verselésben az asszonánc leggyakrabban két szótagra terjed ki. Azt hiszem, elérkeztünk Sea verséhez .
szálakban-pár hajnalt
A versben olyan rím szerepel, ahol a magánhangzók azonosak, három szótagon át. A ritmus zavarát az keltheti, hogy
a szálakban szó két hosszú, és egy rövid szótagból áll, míg a pár hajnalt válaszrím három hosszú szótag.
Rímek alkalmazásakor a verslábak hosszúságának is meghatározó szerepe van. Miképpen az asszonánc használata megköveteli a magánhangzók egyezését, ugyanúgy a verslábaknak ( rövid,-hosszú szótagok) is egyezniük kell egy adott rímpárra vonatkozóan. (Megtöri a ritmust a válaszrím tárgyas alakja .)
Lobra
2012, szeptember 29 - 21:39
Permalink
Minden megszólalásban vannak
Minden megszólalásban vannak fontos és helytálló megállapítások. Szerintem azonban van (legalább még) egy fontos ritmikai komponens, amelyről még nem esett szó.
Mysty Kata
2012, szeptember 29 - 22:07
Permalink
szálakban, pár hajnalt -
szálakban, pár hajnalt - - u I - - - I
Ritmika szerint :
Hímrím
Más néven: éles rím. A rímelő szavak lejtése jambikus:
Nőrím
A nőrím vagy tompa rím a hímrím ellentéte: a rímpár ritmusa trocheus.
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Lobra
2012, szeptember 30 - 10:09
Permalink
Ahhoz, hogy később
Ahhoz, hogy később kifejthessem (hacsak valaki meg nem előz), mire is gondolok, hasznos felidézni a teljes versszakot, amelyben az elemezni kívánt rímpár előfordul. Ez annál inkább is indokolt, mivel keresztrímes struktúráról van szó:
Talán, ha pipacs lehetnék,
mi nyár eleji mezőn ring szálakban,
melynek piros merített-papír szirmai
alig élnek meg pár hajnalt...
Zajácz Edina
2012, szeptember 30 - 11:22
Permalink
Ez miért keresztrím Miklós?
Ez miért keresztrím Miklós? Annyi jutott még eszembe, hogy talán a rímelő sorok szótagszámának is azonosnak kell lennie. Ebben a versszakban 8-11-12-8 a szótagszám, a rímképlet pedig abcb. Az első és negyedik sor szótagszáma azonos, de a rím a második és negyik sor végén van.
Itt egy olyan forma, ahol az azonos szótagszámú sorok rímelnek. A sorvégi utolsó két szótag hosszúsága, lejtése azonos, így a ritmus nem törik.
Talán ha pipacs lehetnék,
mi nyár eleji mezőn ring szálakban,
melynem piros merített - papír szirmai
létem lángolóvá tennék.
Esetleg törheti a ritmust, hogy a "szálakban" egy szó, a "pár hajnalt " pedig két szóból áll, így szünet van közötte, a kiejtése hosszabb ideig tart.
hubart
2012, szeptember 30 - 11:29
Permalink
A rímek megítélésénél nem
A rímek megítélésénél nem csak a tisztaságát és az összecsengő szavak ritmusképletét, hanem az egész szakasz ritmus - rímösszhangját is figyelembe szoktuk venni. Jelen esetben a sorok 8, 11, 12, 8 szótagszámúak. Ez a konfiguráció inkább az ölelkezőrímet kívánná, azaz a 8 szótagos első sornak a szintén 8 szótagos negyedikkel kellene rímelnie. Itt viszont félrímes struktúráról van szó, ahol (rímben) a 11 szótagú sorra egy 8 szótagú sor válaszol.
M. Karácsonyi Bea
2012, szeptember 30 - 11:37
Permalink
Igen azért írtam a versem
Igen azért írtam a versem alá, hogy ez az első próbálkozásom rímtelen vers írására, de nem sikerült, mert strófánként van benne egy-egy félrím.:))
Lobra
2012, szeptember 30 - 12:17
Permalink
Két helyen is igazat adok
Két helyen is igazat adok Neked, Edina:
vati
2012, szeptember 30 - 12:42
Permalink
Kedves hozzászólók, ne
Kedves hozzászólók, ne feledkezzünk meg az alapkérdésről: Mi a jól csengő rím titka? Ez nem vonatkozott rímképletekre, egyetlen rímpárt emeltem ki Sea verséből, amelyet Haász Irén alig érzékelt rímnek, tehát nem csengett jól a fülében... Kedves Miklós, Rád bízom, mikor mondod ki, amit eddig visszatartottál...
Varga Tibor
Oldalak