Anyátlanul (Fövényi Sándor engedélyével : Kiskabátban c verse ihlette, valós történet.)
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2014, december 6 - 15:03
Ezerkilencszázhetvenkilenc
december huszonnegyedike
éjjelén anyám körül
sápadt lett a fény,
lelkében erősnek hitt kötelékek
foszlottak hirtelen semmivé...
Már apámat se hallotta,
vitájuk még vibrált a légben,
mikor ő, a zord éjszakában
egy fájdalom nélküli világ felé tartott...
Fejében sürgető hangok
monoton zaja harsogta,
legyen önként a csillagok
néma vándora...
S ezen a mai anyátlan
estémen kérdezem magamtól,
ha gyermekként nem futok utána
fagyos lépcsők során
bukdácsolva,
-most harmincöt éve
gyászolnám anyámat?
Hozzászólások
hzsike
2014, december 6 - 15:22
Permalink
Kedves Erzsike! Szeretettel
Kedves Erzsike!
Szeretettel gratulálok Szerkesztőségünk nevében, versed Parnasszusra kerüléséhez!
Ölellek:Zsike :)
Nagygyörgy Erzsébet
2014, december 7 - 09:49
Permalink
Kedves Zsike! Köszönöm
Kedves Zsike!
Köszönöm szépen.
Erzsike
Vaskó Ági
2014, december 7 - 16:51
Permalink
Erzsike, megérintett a
Erzsike, megérintett a versed! Ági
Vaskó Ági
Nagygyörgy Erzsébet
2015, április 8 - 12:05
Permalink
Kedves Ági! Köszönöm, hogy
Kedves Ági!
Köszönöm, hogy olvastad.
Erzsike