Ha szeretnél
Beküldte Zajácz Edina - 2017, október 3 - 18:35
Ha szeretnél, ólomkatonám lennél.
Rendíthetetlen, akit csatornavíz
tőlem el nem mos, szám íve volna híd
minden telt meder fölött, míg nem lesz tél.
Ha szeretnél, ezüstöddel hullanál
rám, s én magamba szívnálak, mint jó mag,
hogy még tavasz előtt kivirágoztass
a felénk járónak. Volnék ingaszál,
karcsú derékkal fukar időnk végén
karodba szakadnék, te különc fémlény.
Ha szeretnél, benned lehetnék atom,
kék lánggá nőve mérgeznénk magunkat
- mikor az élet nekünk már megunt pad -
úgy háromszázhuszonhét és fél fokon.
Hozzászólások
hzsike
2017, október 3 - 18:43
Permalink
Drága Edina!
Szerkesztőségünk nevében nagy szeretettel gratulálok gyönyörű versed Parnasszusra kerüléséhez.
Ölellek. Zsike :)
Haász Irén
2017, október 3 - 19:30
Permalink
Friss, új hangon írt
Friss, új hangon írt versedhez szeretettel gratulálok.
Juci
2018, január 13 - 13:07
Permalink
Kifejező, nagyon jó a versed.
Kifejező, nagyon jó a versed. Remek jelzőket használsz!
Blank Judit