A körforgásban
Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, augusztus 2 - 11:44
Miért születtem, miért halok?
Jöttem, láttam, s majd mindent hagyok
magam mögött...
Lét-forgatag, de el nem veszek,
csak elveszek vagy hozzáteszek,
leírt körök.
Bejárt szintek, megcsodált torony.
Megtartom, vagy csak kapaszkodom?
A föld dübörög?
Az érlelt gyümölcs néha férges.
A gyökerek közt tekervényes
átok zörög?
Toxikus légtér, nap megéget!
A honnan söpört törmeléket
nyelem, köpök.
Ültetek fákat, lesz majd erdőm,
túllátsz majd róluk a füstfelhőn,
ha nem törött.
Mesélnék róla, csupa jóság...
de emészti valami kórság.
Kér, nyöszörög.
Méreg mossa az árnyoldalát,
s félek, föléli saját magát,
nem lesz örök...
Lét-forgatag, de el nem veszek,
csak elveszek vagy hozzáteszek...
meg nem szökök.
Miért születtem, miért halok?
Jöttem, láttam, s majd mindent hagyok
magam mögött...
2016
Hozzászólások
Csilla
2019, augusztus 2 - 11:45
Permalink
Kedves Ilona!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
lnpeters
2019, augusztus 7 - 16:13
Permalink
Szép filozofikus tartalmú
Szép filozofikus tartalmú vers.
Pete László Miklós (L. N. Peters)