Elment
Beküldte titus56 - 2016, március 3 - 14:10
Elment
Denevérszárnyú gondolatok cikáznak
a füstkarikák s a kávéillat fölött.
Ólomszagú újságok betűi közé
dermedt, halálos csend költözött.
A szellő is... Tétován megállt aznap,
a vonatfütty valahol messze már hallgatott.
Rikkancs kiabált nyújtott-hangosan,
s a gangon kitártak minden ablakot.
Lelkek dermedtek rímes magányba,
a tinta pacát zokogva papírra cseppen,
egy gyerek karikát hajt a macskakövön,
a fákon fájó némaság, madár se rebben.
A nyomdagépek ólmos foltokat sírtak
a papírra, könnyük örök nyomot hagyott.
A szedőkeretben némán sorakoztak a betűk,
József Attila: halott!
Hozzászólások
hzsike
2016, március 3 - 14:25
Permalink
Kedves Laci! Szerkesztőségünk
Kedves Laci!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok megrázó erejű versed Parnasszusra kerüléséhez!
Zsike :)
Csilla
2016, március 3 - 16:15
Permalink
Szeretettel gratulálok!
Szeretettel gratulálok!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Haász Irén
2016, március 3 - 19:03
Permalink
Nagyon jó vers, gratulálok.
Nagyon jó vers, gratulálok.
Bieber Mária
2016, március 4 - 17:22
Permalink
"józsef Attila halott" és
"józsef Attila halott" és mégis él! Bennünk!
Gratulálok, kedves Titus, megindítóan szép emlékezésedhez.
Bieber Mária
(Hespera)
Nagygyörgy Erzsébet
2016, március 4 - 21:11
Permalink
Kedves László! Remek vers,
Kedves László!
Remek vers, méltó megemlékezés.
Erzsike
titus56
2016, március 5 - 18:10
Permalink
Nagyon köszönöm Zsike a
Nagyon köszönöm Zsike a megtiszteltetést.
titus56
titus56
2016, március 5 - 18:13
Permalink
Bár megnyílik a Válasz ablak,
Bár megnyílik a Válasz ablak, mégsem jelenik meg a hozzászólások alatt a válaszom, így nézzétek el nekem, hogy csokorba kötlek Titeket, Ziona, Irén Hespera, Erzsike, és így köszönöm meg kedves szavaitokat.
titus56