Áldás

Örök az élet. Fénye rámvetül.
Égből szóródik, hull áldás felém.
Estére, félek létem szenderül
de tart az Úr, hordoz majd tenyerén.

Ördög játszik, nem alszik el, éber.
Szívemre kételyt cseppent, átkosat.
Felveszem ezt, hisz ragyogó ékszer
s éget belém iszonyú kínokat.

Jól érzi magát velem: bestia.
Lefejti rólam az áldásokat,
bús árnyként követ az istenlova
utolér, s kéri megváltásomat.