Éjvacsora

 
Tintakék köpenyét szerényen teríti,
igazgatja szépen, mondja: feküdj reá -
jólesik az álom, máshol sem különbül,
a test és a lélek napnyugtával gyöngül.
 
Égi vendéglátóm, köszönöm figyelmed;
hálás vagyok neked ezért és mindenért -
csillagokat kínálsz fényes ezüst-tálból,
meg szellőfelfújtat, a langy nyár urától.
 
Fekszem hát e posztón, falom ételedet,
az utolsó morzsát imént csippentettem -
tényleg andalító, pillednek tagjaim...
lassan alszom is már asztalod romjain.
 
(2017. május)
 

Hozzászólások

Szepesi Zsuzsanna képe

Álomba ringató, derűs-csillagos éj. Az asztal romjait nem egészen értem.

Szepesi Zsuzsanna

Sztancsik Éva képe

Látogatásodat szeretettel köszönöm, kedves Zsuzsanna. Az "asztalod romjain" alatt az éji vacsora elfogyasztása utáni időszakra - hajnalra - gondolok. Úgy véltem egyértelmű. :) Nem baj, legalább mást is elgondolkodtat... talán. Szeretettel. Éva