Éjvacsora
Beküldte Sztancsik Éva - 2017, május 27 - 13:26
Tintakék köpenyét szerényen teríti,
igazgatja szépen, mondja: feküdj reá -
jólesik az álom, máshol sem különbül,
a test és a lélek napnyugtával gyöngül.
Égi vendéglátóm, köszönöm figyelmed;
hálás vagyok neked ezért és mindenért -
csillagokat kínálsz fényes ezüst-tálból,
meg szellőfelfújtat, a langy nyár urától.
Fekszem hát e posztón, falom ételedet,
az utolsó morzsát imént csippentettem -
tényleg andalító, pillednek tagjaim...
lassan alszom is már asztalod romjain.
(2017. május)
Hozzászólások
Szepesi Zsuzsanna
2017, május 29 - 11:06
Permalink
Álomba ringató, derűs
Álomba ringató, derűs-csillagos éj. Az asztal romjait nem egészen értem.
Szepesi Zsuzsanna
Sztancsik Éva
2017, május 29 - 19:02
Permalink
Látogatásodat szeretettel
Látogatásodat szeretettel köszönöm, kedves Zsuzsanna. Az "asztalod romjain" alatt az éji vacsora elfogyasztása utáni időszakra - hajnalra - gondolok. Úgy véltem egyértelmű. :) Nem baj, legalább mást is elgondolkodtat... talán. Szeretettel. Éva