Évszakváltó

 
Falevél-köntösét összehúzza magán... 
toronyiránt szalad (amit be is érhet) -
cipője talpára rátapadt ökörnyál
lengedez utána, tudva: levitézlett.
 
.....
 
Altató-adagból duplán jut a Napnak...
így az elsápadva, felhőpriccsen szundít -
fel-felriad olykor, a szél nekifeszül, s
megrázza sugarát, ébredésre buzdít. 
 
Náthásak a kertek, tüsszögnek a rétek,
minden hajnal fázik, az est keze dermedt -
ködös, nyirkos a táj, kolduló galambok...
a nyár termésének magja szerte pergett.
 
.....
 
Falevél-ködmönét ledobja ő végül...
fehér bundát varrat, mestere szabódik:
" ne siess, ne siess, remek szín a szürke,
sokan nem szeretik novembert, ha hózik."
 
(2018. november)

Hozzászólások

Haász Irén képe

Jó rímek, szép képek, tetszett, Évikém.

Sztancsik Éva képe

Örömmel hallom, Irénkém, köszönöm szépen. :)