Úgy találkoztunk
Beküldte Haász Irén - 2014, január 2 - 14:59
Mi ketten úgy találkoztunk,
a vén Föld meg se rengett,
lazán tovább kerengett,
szokott útjára mozdult,
nem jajdult angyal az égben,
s a felhők sem üzenték,
„oltsátok a tüzet, még
nem tiétek az Éden”,
de mégis, mégis, akkortájt
vizek fakadtak, lavinák,
és cunamik sepertek,
hisz érezték a vad erőt,
ősit, taszító-emelőt:
hogy mennyire szeretlek.
Hozzászólások
hzsike
2014, január 2 - 16:13
Permalink
Gyönyörű! El is vittem,
Gyönyörű! El is vittem, Irénkém! :)
Gratulálok! Zsike :)
Haász Irén
2014, január 3 - 13:14
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Zsike! Nagyon örültem szavaidnak. :)
Mysty Kata
2014, január 2 - 16:22
Permalink
Nagyon szép élmény számomra
Nagyon szép élmény számomra is , köszönöm!kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Haász Irén
2014, január 3 - 13:15
Permalink
Drága Kata, nagyon kedves
Drága Kata, nagyon kedves vagy, köszönöm szépen. :)
M. Karácsonyi Bea
2014, január 2 - 19:45
Permalink
Nagyon-nagyon szép...:)
Nagyon-nagyon szép...:)
Haász Irén
2014, január 3 - 13:16
Permalink
Örülök kedves Seám, hogy
Örülök kedves Seám, hogy tetszett, és köszönöm szavaidat!
barnaby
2014, január 2 - 19:47
Permalink
Csodálatosan szép
Csodálatosan szép vers...gratulálok Irénke szeretettel:B:)
Haász Irén
2014, január 3 - 13:17
Permalink
Én pedig nagyon köszönöm
Én pedig nagyon köszönöm kedvességedet, figyelmedet. :)
Haász Irén
2014, január 3 - 13:19
Permalink
Nagyon örülök tetszésednek,
Nagyon örülök tetszésednek, kedves Joe... tudod, milyen sokat adok a véleményedre. Köszönöm szépen.
Nagygyörgy Erzsébet
2014, január 3 - 18:30
Permalink
Kedves Irénke! Nagyon kedves,
Kedves Irénke!
Nagyon kedves, érzelmes vers, stílusjegyeiddel fűszerezve.
Szeretettel Erzsike