Újra szól a dal

H.Gábor Erzsébet
Újra szól a dal
 
Mélyre rejtetted bánatod,
szívedben csendben meglapult
- sírni senki se láthatott -,
romokat őrzött ott a múlt.
 
Megfagyott minden, s némaság
pecsétje zárta ajkadat.
Lelkedben dúló nagy csaták
ölték meg minden szép szavad.
 
Aztán egy nap a fák között,
szeretet lebbent - fényt hozott,
s beléd egy érzés költözött,
amivel sorsod tartozott.
 
Tudtad; az Úr csak jót akar...
Felolvadt mára már a jég;
ajkadról újra szól a dal,
s szívedben máglya lángja ég.
 
 
 
 

Hozzászólások

lnpeters képe

Nagyon szép!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

Gratulálok! :)

 

hubart képe

Hadd égjen a máglya lángja, és szóljon még az a dal sokáig! Szeretettel gratulálok versedhez, kedves Zsike! :)

hzsike képe

Köszönöm, Laci, köszönöm, Csillám, köszönöm, Feri.